Két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) kedden az Országgyűlés. Jelentősen szigorodnak a munkáltatással összefüggésben elkövetett adó- és járulékcsalások büntetési tételei : egy színlelt szerződés vagy a feketén történő foglalkoztatás, a zsebbe fizetgetés akár a börtöncelláig is vezethet.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi indítványát 275 igen szavazattal, 26 ellenében, 11 tartózkodással fogadta el a parlament. A kormánypártokon kívül a Jobbik képviselői szavaztak igennel, az MSZP-frakció nemmel, az LMP pedig tartózkodott.
A törvénymódosítás célja a költségvetés megvédése a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától, lehetővé téve a büntetést akkor is, ha a kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges bűncselekményi értékhatárt. Így a húszezer forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményeket - például a táppénzcsalást, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaéléseket - büntetnék, a felső határ pedig kétszázezer forint lenne. Efölött már a költségvetési csalás állapítandó meg.
A módosítás szerint az követ el költségvetési csalást, aki "a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a büdzséből származó pénzeszközök vonatkozásában a valós tényt elhallgatja, mást tévedésbe ejt, illetve tévedésbe tart, illetve aki költségvetési befizetéssel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, valamint költségvetésből származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérően használ fel". Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a kormány.
Ha a csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, a büntetést három év börtönre is lehet emelni, éppúgy, ahogy akkor, ha a csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Jelentős vagyoni hátrány esetén alapesetben öt évig, különösen nagy vagyoni hátrány esetén kettőtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama, különösen jelentős kár esetében pedig öttől tíz évig.
A költségvetési csalás tényállása összevonja az adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a csempészet és az áfacsalás bűncselekményét, kiadási oldalon pedig a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tartozik majd ebbe a körbe.
Az igazságügyi miniszter szerint kormányzati akarat mutatkozik a táppénzcsalások, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggésben elkövetett csalások, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adó- és járulékcsalások, valamint az áfacsalások elleni hatékony fellépésre. A költségvetési csalás kodifikálásának célja pedig az, hogy a Btk. rendelkezéseit következetesebbé és használhatóbbá tegyék - áll az indoklásban. | 
